Lószínek
A ló szőrének színe attól függ, hogy bőre mennyi pigmentet, vagyis mennyi természetes festékanyagot tartalmaz. Szinte minden lónak vagy póninak sötét a bőre, kivéve a fehér jegyek helyén, például a fejen vagy a lábvégeken, ahol a bőr rózsaszínű.
Alapszínek: fekete, pej, sárga és fakó.
Kevert színek: deres, szürke és tarka.
Alapszínek
Fekete:
- A fedőszőre fekete,sörényével és farkával együtt.
- Nyári fekete: a fejen, a hason és a horpaszon sötétbarna foltok találhatóak, a hosszúszőr (sörény, farok) fekete.
Pej:
- Sima pej: testén a szőrzet a barna különböző árnyalata, a sörény, a farok és a lábvégek feketék.
- Világos pej: szőre világosbarna, sárgás árnyalatú.
- Sötétpej: szőre egész sötétbarna, a hasalján némi világosabb árnyalatú.
Sárga:
- Sok árnyalata van. A farok, a sörény lehet sötétebb vagy világosabb.
- Májsárga: a ló színe sötét gesztenyebarna, a sörénye és a farkra világosabb barna.
- Ezüst: a májsárga másik elnevezése.
Fakó:
- Aranyfakó: a ló világossárga fedőszőrzetén elővillannak a fehér szőrszálak.
- Egérfakó: a ló szőre szürke, sörénye fekete.
- Izabellafakó: aranyszínű szőr, fehér sörénnyel és farokkal.
- Zsufafakó: sötétebb sárga fedőszőrzet mint az aranyfakónál, fekete sörénnyel-farokkal-lábvégekkel.
Kevert színek
Deres:
- Vércsederes: sárga fedőszőrbe fehér szőrszálak keverednek.
- Pejderes: barna fedőszőrbe fehér szőrszálak keverednek.
- Vasderes: a szürke fedőszőrzetbe fehér szőrszálak keverednek.
- Almásderes: a fehér színű szőrön kerek szürkés foltokat formáz a szőr színe.
Szürke: A fehér szőrű lovakat hívják szürkének, mert csikókorukban szürkén születnek és utána világosodnak ki, de bőrük szürke marad. Az igazi fehér lovat albínónak hívják, ők fehéren születnek és bőrük rózsaszín - szemük általában csókaszem.
- Szeplős- vagy legyesszürke: világosszürke alapon sötét, általában barna pettyes.
- Almásszürke: szőrében fekete és fehér kör alakú foltok vannak.
- Acélszürke: a ló fekete fedőszőrzetén át elővillannak a fehér szőrszálak.
Tarka:
- Sárgatarka: fehér szőr alapon sárga foltok
- Feketetarka: fehér szőr alapon fekete foltok
- Párductarka: a ló fehér szőrét barna vagy fekete foltok tarkítják.
- Pejtarka: fehér szőr alapon pej foltok
Jegyek
A fej jegyei:
- Tűzött homlok: a ló homlokán pár szál fehér szőrszál található.
- Virág: szabálytalan fehér folt a homlokon.
- Csillag: szabályos alakú fehér folt a homlokon.
- Orrcsík: keskeny fehér csík homloktól az orrig.
- Hóka: vastagabb fehér sáv a homloktól az orrig.
- Lámpás: fehér sáv a homloktól az orrig, ill. a szemen túllóg - elölről nézve olyan, mintha a ló feje fehér lenne.
- Orrfolt: rózsaszín folt az orron.
- Piszra: fehér színű folt az orron.
- Fehér felső ajak: a ló felső ajka fehér.
- Fehér alsó ajak: a ló alsó ajka fehér.
- Tejfeles száj: a ló mindkét ajka fehér.
- Békaszáj: mindkét ajak rózsaszín, és fekete foltok vannak rajta.
- Szárcsa: rózsaszín folt az alsó ajakon.
A láb jegyei:
- Sarokvánkosban kesely: a ló sarokvánkosában (közvetlen a pata fölött hátul) fehér folt.
- Pártában kesely: a ló pártáján (a pata fölötti rész) fehér.
- Csüdben kesely: a ló csüdje (a bokán aluli rész) fehér.
- Bokáig kesely: a ló bokájáig fehér.
- Bokán felül kesely: a fehér rész kicsivel a ló bokáján felülre ér.
- Félszár kesely: a ló szárának (a boka és a csánk közötti rész) feléig fehér a láb.
- Szárkesely: a ló lába a lábszára tetejéig fehér.
- Foltos kesely: a ló félszárban vagy szárban kesely lábán sötétebb foltok vannak.
- Hermelinkesely: a ló bokán felül, bokáig vagy csüdben kesely lábán sötétebb foltok vannak.
- Harisnyás: a ló lába térdtől felfelé kesely
A ló méretei
A ló méreteit sokféle képpen megadhatjuk. A különböző testtájak az egyes egyedeknél igen nagy eltéréseket mutatnak, van azonban néhány lényeges méret, ami alapján reális méretet kapunk a megmérendő lóról.
A leggyakrabban használt méret a marmagasság, amit bottal vagy szalaggal mérhetünk. A mar magasságának lemérésével adhatjuk meg legmegfelelőbben a ló tényleges magasságát, hiszen a marmagasság a lehajtott és felemelt fejű lónál is ugyanakkora, míg az ennél magasabban található testrészek (fej, nyak) helyzete szinte folyamatosan változik.
Jó támpontot adhat a ló alkatának megállapításához, ha megmérjük a ló övméretét. A ló lábának szerkezetéről akkor kaphatunk jó információt, ha megmérjük a szárkörméretét. Az előbbit a mar mögött kezdjük mérni, körbe a hason, az utóbbit a lábszár felénél célszerű megmérni.
Az egyéb mérések ált. a lovasfelszerelések kiválasztásához használatosak. A kantár kiválasztásához lemérhetjük a ló kétoldali közötti távolságot a tarkó felé, míg a zablák kiváélasztásához a szájszegletek közötti távolságot a ló száján keresztül határozzuk meg. A megfelelő lótakarók kiválasztásához a marbúbtól a farokrépáig mérjük meg a ló hosszát, követve a hát ívét.
Típusok vérmérséklet szerint
Különböző alkatú, méretű lovakat ismerünk. Ha azt mondjuk, két vagy több ló ugyanahhoz a fajtához tartozik, ez azt jelenti,hogy hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek. A lófajtákat három csoportba soroljuk vérmérséklet szerint: - Melegvérű lovak - Hidegvérű lovak - Nemesvérű lovak A póniknál ilyen felosztás nincs.
- Hidegvérű lovak: Észak-Európából származnak, ahol bőven találhatók kövér legelők a hűvös, csapadékos időjárás következtében. Nem csoda, hogy ebbe a fajtába tartozó lovak mind nagy testűek, és igen erősek, mint a brabanti vagy belga lovak.
- Melegvérű lovak: Az ázsiai vadlovaktól a przewalskiitól és a tarpántól származnak. Élénk, finom csontozatú fajta, alkatuk sokoldalú hasznosításra utal. A lovak "típusát" aszerint határozzák meg, hogy milyen munkára alkalmasak.
- Nemesvérű lovak: Az anglo-arab egyesíti magában a nemesvérű lovak minden szépségét, finomságát és eleganciáját. Eredetileg a Közel- Keletről és Észak-Afrikából származik, ahol a sovány legelők és a szélsőséges időjárás a kisebb testű, szívós és gyors lófajta kialakulásának kedvezett.
- Pónik: Legfeljebb 148 cm magas és többségükben tiszta vérű őshonos fajta, akárcsak az izlandi póni. A póni lába rövidebb, mint a lóé, de méretéhez képest erősebb. A pónik szívós, öntörvényű állatok.